A műanyag palackok anyagi előnyei
A laboratóriumban a műanyag palackok "univerzális tartályként" nyerik el státuszukat három általánosan elterjedt anyag sajátos tulajdonságainak köszönhetően:
PET: könnyű és törésálló-; alkalmas gyenge savak és bázisok (pl. 5% ecetsav, 10% etanol) rövid távú tárolására.
HDPE: erősen korrózióálló{0}}; képes megtartani erős oxidálószereket, például 30%-os hidrogén-peroxidot.
PP: Magas{0}}hőmérsékletálló (120 fokig); képes ellenállni az erős savaknak, például a tömény sósavnak (a hidrogén-fluorid kivételével).
Tartsa távol ezeket a reagenseket a műanyag palackoktól
Még a látszólag "univerzális" műanyag palack is "leolvad" vagy "szétbomlik", ha a következő reagensekkel érintkezik:
Szerves oldószerek: Az aceton és a kloroform feloldhatja a legtöbb műanyag molekulaláncát.
Erős oxidálószerek: A tömény salétromsav (68% felett) a műanyag törékennyé válását okozhatja.
Halogénvegyületek: A brómos víz a műanyag palackok megduzzadását és megrepedését okozhatja.
Speciális savak: A hidrogén-fluorsav -az üvegkorrodáló hatásáról ismert- még könnyebben áthatol a műanyagon.
A biztonságos tárolás aranyszabályai
A reagensek műanyag palackokban való biztonságos tárolásának elsajátítása három kulcsfontosságú ponton múlik:
Ellenőrizze a címkét: A palack alján található háromszög alakú újrahasznosítási szimbólum (1-től 7-ig számozva) jelzi az anyag típusát és a megfelelő vegyszerállóságot.
Kompatibilitási teszt: Új reagens bevezetésekor végezzen egy kis-kompatibilitási tesztet 24 órán keresztül, hogy megfigyelje az esetleges mellékhatásokat.
Rendszeresen cserélje ki: A tárolóedényt még kompatibilis reagensek esetén is hathavonta ki kell cserélni a biztonság és az integritás biztosítása érdekében.